A sikeres lombikprogramról

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre több segítséget kaphatnak a családalapításhoz a párok, ha teherbeesési nehezítettséggel küzdenek.

Amennyiben a kivizsgálások alapján a kezelő orvos javaslatára a pár a lombik kezelés mellett dönt, sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen eséllyel lesz sikeres a beültetés.A beavatkozás természetesen sok egyéni tényezőtől is függ, de az alábbi cikkünk segít megérteni a legfontosabbakat.

Az életkor

Sajnos a kor előrehaladtával minden nőnél csökken annak a valószínűsége, hogy a petesejt megfelelően érjen és mindene meglegyen ahhoz, hogy abból egy egészséges magzat jöhessen létre. Ezért a lombikkezelés sikeressége is függ az anyai életkortól. 

A petefészekben található petesejtek mennyisége genetikailag meghatározott és az életkor előre haladtával számuk folyamatosan csökken. Ez a folyamat 37 éves kor után felgyorsul. Ezzel párhuzamosan a petesejtek minősége is romlik az életkorral, így nő a kóros, megtermékenyítésre alkalmatlan petesejtek száma. A hibás petesejt nem tud megtermékenyülni, illetve, ha mégis, megállhat az osztódásban, és a 3-5. napra nem lesz életképes embrió a kromoszómarendellenesség miatt.

Ez magyarázza a 40 éves kor feletti alacsony teherbe esési rátát, illetve várandósság esetén a magas vetélési arányokat.  40 éves kor felett minden második megfogant terhesség végződik vetéléssel, míg 25 éves korban csak minden 10.  Ugyancsak a kromoszómarendellenesség miatt nő meg 40 év felett - akár spontán terhesség esetén is - a magzati fejlődési rendellenességek száma. Az alábbi grafikonon jól látható, hogyan csökken az életkor előre haladtával a sikeres várandósságok száma.

Meglévő betegségek

A lombikkezelés sikeressége függ továbbá attól, hogy milyen betegségek társulnak a meddőséggel, illetve mi az oka a női eredetű meddőségnek. Az alábbi grafikonon az látható, hogy egyes betegségek fennállása esetén mekkora a várandósság esélye az életkor függvényében.

A méhen kívüli terhesség

Embrióbeültetés után a méhen kívüli terhesség kialakulásának esélye 1%. Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha az embrió nem a méh üregébe ágyazódik be. A méhen kívüli terhesség esetén is jelentkeznek ugyanazok a tünetek, mint amiket egy normális, a méhen belüli terhesség kapcsán jól ismerünk. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás, pozitív terhességi teszt. Azonban barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezhet, jellemző tünet lehet az éles, alhasi fájdalom, illetve a húzó jellegű deréktáji fájdalom. Ha a petevezetőben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor akár nyom nélkül felszívódhat. Amennyiben tovább növekszik, akkor megrepesztheti a kürt falát, ami hasüregbe történő vérzést okozhat, ezért a petevezető, vagy a méhen kívüli terhesség műtéti eltávolítása javasolt.

A fejlődési rendellenességek kockázata

A fejlődési rendellenességek kockázata az átlag populációban 1% -3%, míg a meddőségi problémával küzdő párok esetében kicsit magasabb: 3%-5%.  A fokozott kockázat hátterében a késői gyermekvállalás, és maga a meddőség valószínűsíthető. Hogy valójában a lombikkezelés önmagában növeli-e a fejlődési rendellenességek kockázatát, az jelenleg is vita tárgya.

Egyes vizsgálatokban azt találták, hogy ha a lombikeljárás során ICSI-t (Intra-Citoplazmatikus Spermium Injektálást) végzünk, akkor minimálisan nő a születési rendellenességek kockázata, és a nemi kromoszómákkal kapcsolatos rendellenességek száma, mely még mindig alacsony az átlagpopulációra nézve. Az ICSI eljárás során a spermiumokat mikromanipulációs eljárással a petesejtbe fecskendezzük egy vékony tű segítségével. Általában erre az eljárásra akkor van szükség, amikor a lombik kezelést férfi eredetű meddőség miatt végezzük.

Nem tudjuk azonban, hogy a kockázatnövekedést maga az ICSI eljárás okozza-e, vagy a kóros spermiumok.  Azoknál a férfiaknál ugyanis, akiknél az átlagosnál nagyobb mennyiségben található kóros spermium, nagyobb a kromoszómarendellenességek kockázata. A kromoszómarendellenességet a születendő gyermek is örökölheti, azonban ez a kockázat nemcsak a lombikkezeléssel fogant, de a spontán terhesség esetén is fennáll.

A várandósság első trimeszterében a fejlődési rendellenességek kizárására genetikai vizsgálat végezhető.

Szerző: Richter Gedeon Nyrt.

Irodalom:

• Klemetti et al., Children born after assisted fertilization have an increased rate of major congenital anomalies, Fertility and Sterility, Volume 84, Issue 5, November 2005, Pages 1300-1307
• Patient Education of AMERICAN SOCIETY FOR REPRODUCTIVE MEDICINE 2015
• Celeste Lacamara et al., 2017 Are children born from singleton pregnancies conceived by ICSI at increased risk for congenital malformations when compared to children conceived naturally? A systematic review and meta-analysis