A védőnői ellátás jogszabályi háttere

A 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról 6. pontja határozza meg a védőnői ellátás főbb szabályait, amely többek között előírja annak kötelező igénybevételét.

E szerint:

A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint az egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévő személyek számára.

A védőnői ellátást a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó magyar állampolgár, valamint külön kérésére a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó külföldi állampolgár részére nyújtja.

A védőnői ellátás feladatai:

• A védőnő a 25-65. éves női lakosság részére jogszabályban meghatározottak szerint népegészségügyi szűréseket végez,
• a család- és nővédelmi tanácsadás, reproduktív egészségfejlesztés,
• a várandós anyák gondozása,
• a gyermekágyas és szoptató anyák gondozása,
• az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása,
• az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása,
• az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása,
• családgondozás,
• a gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés a háziorvossal, házi gyermekorvossal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében,
• a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a Gyvt.-ben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése, amelynek során a Gyvt. 11. § (1a) bekezdésében és 17. § (2)-(3a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni,
• az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.

A védőnői ellátás a megelőző ellátások körében:

• az egészségi állapot javítására, a rizikótényezők elkerülésére, csökkentésére, ebben a körben az egészséges életmódra, táplálkozásra, a mindennapos testmozgásra, lelki egészségre, az egészséges és biztonságos környezet kialakítására, az egészségkárosító magatartás elkerülésére, a családtervezési módszerek alkalmazására, szűrésekre történő figyelemfelhívásra irányul (elsődleges megelőzés),
• a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerésére és jelzésére irányul (másodlagos megelőzés),
• a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élő személyek, családok fokozott gondozására, egészségi állapotuk, szociális helyzetük és környezetük nyomon követésére, az elfogadható körülmények és életvitel kialakításában történő segítségnyújtásra irányul (harmadlagos megelőzés),
• együttműködik a szociális, köznevelési, család- és ifjúságügyi, felzárkózási, civil- és egyházi, a kulturális és további érintett ágazatokkal.

A várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a védőnővel feladatai ellátása során együttműködni.

A várandós anya és a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője - ha nem Magyarország területén él - mentesül az együttműködési kötelezettség alól, ha várandós anya esetén a saját, kiskorú gyermek esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt írásban értesíti, aki a védőnőt erről haladéktalanul tájékoztatja.

Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.

A védőnői ellátás részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a területi védőnő egymással együttműködve egymást kölcsönösen írásban tájékoztatják a gyermek ellátásának megkezdéséről/befejezéséről, illetve külön a fokozott gondozást igénylő esetekről. A gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos köteles haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban visszajelzést adni a gyermek ellátását végző területi védőnő számára a kötelező védőoltástól, vagy elmaradásának indokáról, illetve a szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvos felé jelzett elváltozás kivizsgálásáról és eredményéről.

Kapcsolódó jogszabályok

• 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról 
• 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról
• 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
• 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól; érintett szakaszok: 20-21. §
• 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról; érintett szakaszok: 13-15. §
• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 29. § (4)
• 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról, érintett szakasz: 12/B. § (1)

Szerző: MVSZSZ